Az 1800-as évek közepén az aranyláz idején Kaliforniába vándorolt és meggazdagotott embereket nem csak a prostituáltakat és a szélhámosokat vonzották. Az arany keresése a legtöbb esetben állatias körülmények közötti életmódot jelentett, sok munkával, és rengeteg csalódással, azonban az így talált nemesfém mégis könnyen jött pénz volt, ami mint tudjuk, könnyen is megy. Voltak azonban akik gondoltak a jövöjükre és nem kártyázták, vagy itták el megszerzett tőkéjüket. Őmiattuk települtek San Francisco és környékére olyan emberek, akik legláisan akartak hasznot húzni más emberek munkájából: a bankok. Ekkortájt alapították 1854-ben az USA ma is egyik legnagyobb bankját a Wells Fargot, majd 1864-ben a Bank of Californiát.
A város nem csak a lakók és bankok szempontjából fejlődött, a hajózási viszonyoknak jól megfelelő Kaliforniai Öböl-beli (Bay of California) kikötő is szépen nött, illetve rohamosan fejlődött a kikötői kereskedelem.
A kereskedelemhez azonban ipar is kellett, ennek egyik fő vonulata sok más iparág mellett a ruhagyártás volt, aminek fők képvielője pedig a mai napig is az egyik legkelendőbb farmer márka a Levi’s megalapítása volt 1853-ban.
Az iparra épülő kereskedelem egyik eszköze volt a hajóval való szállítás, emellett azonban elkezdék fejleszteni vasúti közlekedést is. Ehhez Kínából hoztak nagy mennyiségű munkaerőt. Ők alapították a város sok nevezetessége közül egyik leghíresebbet: Chinatownt.
A város pedig egyre csak gyarapodott, a földből gombamód nőttek ki a lakóházak, és velük együtt a templomok és az iskolák.
Folyt. köv.

A város az USA nyugati felén helyezkedik el. Messzinek tűnik, és az is, hiszen cirka 9000 kilóméterre van szép kis városunktól, Budapesttől, ellenben 15 óra alatt akár ott is lehetünk. Több légitársaság is jár egyszeri átszállással Párizson, vagy New Yorkon keresztü és viszi az utasokal 180-200 ezer forintért amerika nyugati csücskébe.
A város története a függetlenség kikiáltásának korába nyúlik vissza, egész potosan annak évébe: 1776-ban alapították, bár akkor még friss Amerikai Egyesült Államokhoz nem sok köze volt, a város alapítói spanyol telepesek voltak. 1821-ben kiáltották ki a függetlenségüket, és csatlakoztak Mexikóhoz, ám az Amerikai-Mexikói háború lezárultával 1836-ban az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozott a város, és a térsége. Ezt követően nagy változást a város életébe az aranyláz hozott, ekkor sokan vándoroltak ebbe a térségbe és a városba. Ekkor a városka lakosságának száma a huszonötszörösére nőtt, 1000 főről 25 000-re, ezzel pedig a nyugati part legnagyobb városává nőtte magát ki. A szerencsevadász tömegek érkezésével rengeteg bűnöző, és szélhámos is érkezett a városba, és ezzel egy időben jelentek meg a bordélyházak is.
Folyt. az 1906-os nagy földrengéssel…